7.a informatika, 06.12.

Kedves Tanulók!

Elérkeztünk az idei év utolsó informatika órájához.

Szeretném megköszönni azoknak, akik szorgalmasan, rendszeresen küldték a feladatok megoldásait ebben a különös, de ugyanakkor nehéz helyzetben!

Ha van kedvetek, nézzétek meg az alábbi filmet:

Film indítása

A szünetre jó pihenést kívánok! Vigyázzatok magatokra! :-)

7.a informatika, 05.15.

Kedves Tanulók!

Olvassátok el a múlt órán kiadott programozással kapcsolatos szöveget Ha megtettétek, kérlek Titeket, töltsétek ki a tesztet és küldjétek el Nekem mielőbb!

Programozási teszt indítása

A tesztbe nagyon egyszerű kérdéseket tettem (9 kérdés), 10 perc alatt kitölthető! Mobiltelefon és működő internet szükséges hozzá!
Határidő. május 18. 12h.

Külön figyelni fogom, kik azok akik semmit nem küldenek, nem dolgoznak! Remélem végre mindenki megcsinálja a kiadott egyszerű feladatot!

(Ha gondod van, írj az informatika9000@citromail.hu címre. Segítek!)

Jó munkát! Várom a megoldásaitokat!

7.a informatika, 05.08.

Kedves Tanulók!

A mai témánk: A Turbo Pascal programozási nyelv alapjai

Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd tanuld meg!

A Pascal az általános célú programozási nyelvek közé tartozik. Sok helyen még mindig ezen tanítják a programozást, hiszen a szintaxisa (nyelvtana) egyszerű, könnyen érthető, ennek ellenére hatékony eszköz.

Legelterjedtebb megvalósítása a Borland cég által készített Turbo Pascal, melynek segítségével DOS-os alkalmazásokat készíthetünk, amelyek bármely verziószámú Windowson is képesek futni.

Minden program egyetlen forrásfájlból áll, melynek kiterjesztése .pas. 

A Pascal moduláris felépítésű (részekből áll), 

Az aktívan fejlesztett Free Pascal számos géptípuson és operációs rendszeren érhető el. Az erre épülő Lazarus integrált fejlesztői környezettel a mai igényeknek is megfelelő, szoftverek készíthetők.

Házi feladat a fenti szöveget megtanulni! 

A következő órán ismét a Turbo Pascal programozási nyelvvel folytatjuk, s egy teszttel fogok készülni Nektek ebben a témában!

7.a informatika, 04.24.

Kedves Tanulók!

Ismétlésképpen olvassátok el az alábbi szöveget, majd töltsétek ki a tesztet!
A TESZTEN beküldött MEGOLDÁSAIDAT OSZTÁLYOZNI FOGOM! 

Az algoritmus

Az algoritmus  a matematikából ered, de a számítástechnikai kultúra elterjedése, ültette át a köznyelvbe. Algoritmus: problémamegoldó módszer.

Algoritmuson vagy inkább eljáráson olyan megengedett lépésekből álló módszert, utasítássorozatot, részletes útmutatást, receptet értünk, amely valamely felmerült probléma megoldására alkalmas.

Például eljárást, algoritmust, receptet lehet adni egy „kombo” asztal (vagy egyéb bútor) összeszerelésére, valamilyen élelmiszer, mondjuk sajt (vagy bármilyen tejipari termék) elkészítésének módjára, a Deák térről a Lánchídhoz vezető út megtalálására, vagy éppen két egész szám legnagyobb közös osztójának kiszámolására.

A számítógépes programok általában tartalmaznak algoritmusokat, ezekkel utasítják a gépet az adott feladat végrehajtására.

A konkrét algoritmus megadásához tudni kell, hogy mik a megengedett lépések. Enélkül az az egy lépés is algoritmus lehetne, hogy süssük meg a kenyeret.

Az első számítógépre írt algoritmust és programnyelvet Ada Lovelace írta meg 1842-ben a Charles Babbage által tervezett, de csak félig megépített Analitikus Gépre.

Alan Turing 1937-ben írt cikket egy automatáról, a Turing-gépről, ami az algoritmusfogalom egy lehetséges matematikai leírása. Valamivel később megjelent az első, algoritmusok hatékonyságát elemző matematikai cikk is; mely az euklideszi algoritmus időbonyolultságát vizsgálta. Ezen próbálkozásokból született meg a matematika algoritmusokat vizsgáló ága, a számítógéptudomány.

Manapság a mesterséges intelligencia kutatása hatására az algoritmusfogalom az egyik legkiemeltebb és dinamikusan kutatott fogalommá vált.

Az algoritmus a matematika és az informatika fontos fogalma. Az elméleti informatika egyes részterületei foglalkoznak velük, így az algoritmuselmélet, a bonyolultságelmélet és a kiszámíthatóságelmélet. Számítógépes programok is így vezérlik a számítógépeket.

Az első, számítógépre kigondolt algoritmust Ada Lovelace írta 1843-ban Charles Babbage analitikai gépére a Bernoulli-számok kiszámítására, tehát ő tekinthető az első programozónak. Mivel a gép nem épült meg, ezt az algoritmust nem tudták „rátenni”.

TESZT indítása

A tesztre osztályzatot fogok adni! A teszthez egyetlen mobiltelefonra van szükség, rajta működő internet is szükséges. A teszt kb. 10 perc alatt kitölthető! 
A megoldásod elküldésének határideje: 2020.04.27. 12h. 
(Aki semmit sem küld el nekem, nem végzi el a feladatot, annak sajnos kénytelen leszek 1-es jutalmat adni!)

Várom a megoldásokat!

7.a informatika, 04.17.

Kedves Tanulók!

Mivel a legutóbbi tanórán igen csak kevés megoldást kaptam, ezért ismétlésképpen olvassátok át az alábbi szöveget és tanuljátok meg! (A következő órán ebből záró tesztet fogtok írni, amire jegyet is fogok adni!)

Az algoritmus

Az algoritmus  a matematikából ered, de a számítástechnikai kultúra elterjedése, ültette át a köznyelvbe. Algoritmus: problémamegoldó módszer.

Algoritmuson vagy inkább eljáráson olyan megengedett lépésekből álló módszert, utasítássorozatot, részletes útmutatást, receptet értünk, amely valamely felmerült probléma megoldására alkalmas.

Például eljárást, algoritmust, receptet lehet adni egy „kombo” asztal (vagy egyéb bútor) összeszerelésére, valamilyen élelmiszer, mondjuk sajt (vagy bármilyen tejipari termék) elkészítésének módjára, a Deák térről a Lánchídhoz vezető út megtalálására, vagy éppen két egész szám legnagyobb közös osztójának kiszámolására.

A számítógépes programok általában tartalmaznak algoritmusokat, ezekkel utasítják a gépet az adott feladat végrehajtására.

A konkrét algoritmus megadásához tudni kell, hogy mik a megengedett lépések. Enélkül az az egy lépés is algoritmus lehetne, hogy süssük meg a kenyeret.

Az első számítógépre írt algoritmust és programnyelvet Ada Lovelace írta meg 1842-ben a Charles Babbage által tervezett, de csak félig megépített Analitikus Gépre.

Alan Turing 1937-ben írt cikket egy automatáról, a Turing-gépről, ami az algoritmusfogalom egy lehetséges matematikai leírása. Valamivel később megjelent az első, algoritmusok hatékonyságát elemző matematikai cikk is; mely az euklideszi algoritmus időbonyolultságát vizsgálta. Ezen próbálkozásokból született meg a matematika algoritmusokat vizsgáló ága, a számítógéptudomány.

Manapság a mesterséges intelligencia kutatása hatására az algoritmusfogalom az egyik legkiemeltebb és dinamikusan kutatott fogalommá vált.

Az algoritmus a matematika és az informatika fontos fogalma. Az elméleti informatika egyes részterületei foglalkoznak velük, így az algoritmuselmélet, a bonyolultságelmélet és a kiszámíthatóságelmélet. Számítógépes programok is így vezérlik a számítógépeket.

Az első, számítógépre kigondolt algoritmust Ada Lovelace írta 1843-ban Charles Babbage analitikai gépére a Bernoulli-számok kiszámítására, tehát ő tekinthető az első programozónak. Mivel a gép nem épült meg, ezt az algoritmust nem tudták „rátenni”.

A következő órán a fenti szövegből záró tesztet fogtok írni, amire jegyet is fogok adni! 

7.a informatika, 04.03.

Kedves Tanulók!

A mai napon az algorimusokról fogunk tanulni.
Az meg mi? Minek? Miért? :-)

Kérlek Titeket, olvassátok el az alábbi szöveget és TANULJÁTOK MEG! Érdekes lesz és meg fogod érteni miért fontos számunkra az algoritmus! :-)

Az algoritmus

Az algoritmus  a matematikából ered, de a számítástechnikai kultúra elterjedése, ültette át a köznyelvbe. Algoritmus: problémamegoldó módszer.

Algoritmuson vagy inkább eljáráson olyan megengedett lépésekből álló módszert, utasítássorozatot, részletes útmutatást, receptet értünk, amely valamely felmerült probléma megoldására alkalmas.

Például eljárást, algoritmust, receptet lehet adni egy „kombo” asztal (vagy egyéb bútor) összeszerelésére, valamilyen élelmiszer, mondjuk sajt (vagy bármilyen tejipari termék) elkészítésének módjára, a Deák térről a Lánchídhoz vezető út megtalálására, vagy éppen két egész szám legnagyobb közös osztójának kiszámolására.

A számítógépes programok általában tartalmaznak algoritmusokat, ezekkel utasítják a gépet az adott feladat végrehajtására.

A konkrét algoritmus megadásához tudni kell, hogy mik a megengedett lépések. Enélkül az az egy lépés is algoritmus lehetne, hogy süssük meg a kenyeret.

Az első számítógépre írt algoritmust és programnyelvet Ada Lovelace írta meg 1842-ben a Charles Babbage által tervezett, de csak félig megépített Analitikus Gépre.

Alan Turing 1937-ben írt cikket egy automatáról, a Turing-gépről, ami az algoritmusfogalom egy lehetséges matematikai leírása. Valamivel később megjelent az első, algoritmusok hatékonyságát elemző matematikai cikk is; mely az euklideszi algoritmus időbonyolultságát vizsgálta. Ezen próbálkozásokból született meg a matematika algoritmusokat vizsgáló ága, a számítógéptudomány.

Manapság a mesterséges intelligencia kutatása hatására az algoritmusfogalom az egyik legkiemeltebb és dinamikusan kutatott fogalommá vált.

Az algoritmus a matematika és az informatika fontos fogalma. Az elméleti informatika egyes részterületei foglalkoznak velük, így az algoritmuselmélet, a bonyolultságelmélet és a kiszámíthatóságelmélet. Számítógépes programok is így vezérlik a számítógépeket.

Az első, számítógépre kigondolt algoritmust Ada Lovelace írta 1843-ban Charles Babbage analitikai gépére a Bernoulli-számok kiszámítására, tehát ő tekinthető az első programozónak. Mivel a gép nem épült meg, ezt az algoritmust nem tudták „rátenni”.

A fenti szöveg alapján válaszolj a füzetedbe (vagy egy külön lapra is lehet, melyeket majd gyűjthetsz) az alábbi kérdésekre:

1. Mi az algoritmus lényege?

2. Hogyan "kapcsolható" az algorimus a számítógépekhez? Hogyan függ össze -e két "dolog"?

3. Ki volt az első programozó? Kit tekintünk annak az informatikában?

4. Mi az összefüggés a mesterséges intelligencia és az algoritmus között?

Fotózd le és küldd el a kérdésekre adott válaszaidat (név, osztály legyen rajta) az informatika9000@citromail.hu mailcímre legkésőbb 2020.04.03.14.00h-ig! A levél tárgyánál a neved és az osztályod legyen ott!

Eltelt több mint 2 hét a digitális oktatásban, így aki nem küldi el a megoldásait, annak jutalom 1-es osztályzatot adok!

Várom a megoldásokat!

7.a informatika, 03.27.

Kedves Tanuló!

Figyelmesen olvasd el az alábbi szöveget!

Az internetes mém 

Az internetes mém kifejezés egy  olyan kifejezést vagy fogalmat takar, ami divatszerűen terjed embertől emberig az interneten. 

Alapjában, az internetes mém egyszerűen egy digitális fájl vagy hiperhivatkozás terjesztése egyik személytől a többiek felé az internet nyújtotta lehetőségekkel (például e-mailen keresztül, blogokon, kapcsolatépítő oldalakon, azonnali üzenetküldő szolgáltatások segítségével). A tartalom gyakran állhat egy szólásból vagy viccből, egy pletykából, egy módosított, vagy módosítatlan képből, egy egész weboldalból, videoklipből vagy animációból, vagy egy meglepő hírből, sok más egyéb lehetőség mellett. Egy internetes mém maradhat állandó, vagy megváltozhat az idők során, véletlenül, a rá irányuló kommentár, imitációk és paródiák hatására, vagy akár a rá vonatkozó híradások gyűjtésével.

A kifejezés utalhat a felhasználóról felhasználóra terjedő tartalomra, a tartalom mögötti ötletre, vagy a terjedésük jelenségére. Egyesek az internetes mémeket művészeti formának tartják. Léteznek internetes mémeket gyűjtő és népszerűsítő, illetve egyes mémek terjedését szolgáló honlapok. A kifejezést nem szokás valósnak, hasznosnak, vagy nem divatosnak tartott tartalmakra, honlapokra használni. Komoly hírek, videojátékok, internetes szolgáltatások, vagy befutott énekesek, vagy bandák dalait általában nem szokás internetes mémnek nevezni.

Az internet korai napjaiban a mémek emailen keresztül terjedtek a világhálón. Az egyszerű üzenőfal oldalak is nagyon elterjedtek voltak, mert egyszerű módszert biztosítottak az emberek számára, hogy a lehető leghamarabb rövid időn belül megosszák tartalmaikat más emberekkel. Ezeknek a felhasználásával igény merült fel a készítőkben arra, hogy az általuk készített tartalmat véleményezzék, reagáljanak rá. A nyomtatott sajtó, a rádió és a televízió megköveteli az embertől, hogy a beérkező információkat feldolgozza, ezzel szemben az internetes mémhez nem volt szükség komolyabb ismertségre, hogy ezeket képes legyen feldolgozni. 

Az internetes mémek az 1990-es években jelentek meg. Abban az időben a mémek csak rövid klipek voltak amit az Useneten keresztül osztottak meg. Ahogy az internet fejlődött, úgy a mémek is. Amikor a YouTube megjelent 2005-ben a videós mémek felkapottabbá váltak. A videómegosztás új mémeket is elindított. Megjelentek a szociális közösségi oldalak, mint a Twitter és a Facebook, úgy egyszerűbben lehetett akár GIF mémeket küldeni a nagyobb célközönségnek. Megjelentek a mém készítő generátorok, hogy az egyszerű felhasználó is elkészíthetse a saját mémét az interneten és megoszhtassa a közönséggel. Ekkoriban a mémek akár több hetet, hónapot, de akár évet is kibírtak a mostani gyors trendekkel ellentétben.

Az internetes mém lehet hasonló, megjátszott, véletlen vagy éppen paródián alapuló is. Ezek a mémek rettentően gyorsan felbukkanhatnak és gyorsan eljuthatnak világszerte ezzel hatalmas figyelmet kapva. A gyors fejlődésüket és terjedésüket kutatók és cégek is megfigyelték. 

Olvasd el ismét a szöveget, majd indítsd el a tesztet!

Teszt indítása

A tesztet elegendő egyszer kitölteni!
A teszt megoldások beérkezésének határideje: 2020.03.27. 14h.

Várom és előre is köszönöm!

7.a informatika

Bemutatók készítése

A prezentációk készítésének elvei:

A sikeres prezentáció alapja a felkészülés. Ezalatt értjük a bemutatásra kerülő témában való elmélyült ismereteket, az előadásunkhoz konkrétan kapcsolódó tényekben való jártasságot, és végül a prezentációra, mint szereplésre történő felkészülést.

A felkészülés első lépése az adatgyűjtés. Több információval kell rendelkeznünk, mint amennyit a hallgatóság elé kívánunk tárni, ezzel el tudjuk kerülni azt a kellemetlen helyzetet, hogy az előadást közben vagy azt követően feltett kérdésekre nem tudunk válaszolni. Ha kellő tudásanyag birtokában vagyunk, akkor következő lépésként tanuljuk azt, amiről beszélni fogunk. Ne feledkezzünk meg felkészülni a szereplésre sem, hiszen ez is fontos annyira, mint az ismeretekben való jártasság. Gyakorolnunk kel különböző stílus- és kifejezésmódokat, retorikai elemeket. Ügyelnünk kell gesztusainkra, arckifejezésünkre. Nem árt ismerni a hallgatóságok, hiszen őket szeretnénk megszólítani: mennyi idejük áll rendelkezésre; mennyire kell törekedni a száraz, csak a lényeg közlésére szolgáló bemutatóra, avagy lehet „show” elemeket is használni; számíthatunk-e kérdésekre; mennyire jártasak az adott témában. Mindezek birtokában eldönthetjük, mi a célunk a prezentációval: termékbemutatás vagy szakmai ismeretek továbbadása, oktatás vagy támogatok szerzése.

A felkészülést követően nekiláthatunk a bemutató elkészítésének. El kell döntenünk, hogy mennyi diát kívánunk felhasználni, azokon milyen elemek legyenek állandóak. A szövegeket, táblázatokat, diagramokat érdemes elkészíteni külön, erre a célra szolgáló, ahonnan könnyedén áthelyezhetjük arra a diára, amelyikre szántunk.

Ismételd át a bemutatók készítésének alapjait!
Nézzük át a bemutatók készítésének lépéseit:

1. Tervezzük meg az előadást vagy bemutatót!

2. Bontsuk fel elemi részekre, legyenek ezek logikailag összetartozók, lehetőleg kevés, áttekinthető információ tartalmúak!

3. Építsük fel ezekhez az elemekhez a megfelelő diákat!

3.1. Döntsük el, hány diára van szükségünk, és mi legyen az egyes diák tartalma! Válasszuk ki azokat az objektumokat (képek, hangok, filmbejátszások), amelyek fel kívánunk használni!

3.2. Diánként építsük be a szöveges és grafikus információkat:

3.2.1. Válaszuk ki az elrendezést.

3.2.2. Adjuk meg a megfelelő hátteret (lép, szín, áttünés stb.).

3.2.3. Írjuk be a megfelelő keretekbe a beleillő szövegeket, helyezzük el tartalmát.

3.2.4. Minden kerethez adjuk meg a felépítési animációs effektusokat (beúsztatás, hangeffektus, kattintás kezelés stb.)

3.2.5. Írjunk jegyzeteket, megjegyzéseket, emlékeztetőket az adott diához.

3.3. Állítsuk be a diák közötti váltást, azaz a diák egymás utáni áttünési effektusát.

3.4. Határozzuk meg, hogy gépi vagy kézi vezérléssel jelenjenek meg a diák. Ha szükséges adjuk meg a diák időszerkezetét.

4. Vetítsük le és ellenőrizzük, hogy megfelelőek-e a beállítások! Természetesen először csal a „magunk számára” adjuk elő a prezentációt, győződjünk meg arról, hogy minden részlet az elképzeléseinknek megfelelően lett beállítva.

Házi Feladat:

Gyűjtsd össze a bemutatók (pl.: MS PowerPoint) előnyeit! Írj összefoglalót az előnyökről az informatika füzetedbe legalább 10 mondatnyi terjedelemben (kézzel írott), fotózd le majd a képet küldd el az informatika9000@citromail.hu címre. A levél tárgyánál add meg a nevedet és az osztályodat!

A munkád beérkezésének határideje: 2020.03.27. 10.00h

Várom!